Értékek

A gyökerek Pungor Ferenc tanító úrhoz és feleségéhez vezetnek bennünket, akik a településen a 19. sz. végén meghonosították a „karcolásos” tojásfestést, amely a mai napig meghatározó helyi értéke, és terméke is a településnek, hiszen a hagyomány nem szakadt meg! Vincze Alfonzné (sz. Vurst Margit) és leánya Császár Józsefné (sz. Vincze Margit), mindketten tojásfestő népi iparművészek tovább vitték és gazdagították hagyományainkat. Az országban hitelesen képviselik a helyi hagyományt. Alkotásaik megtalálhatóak a Néprajzi Múzeumban, a Zengővárkonyi Tojásmúzeumban, nem utolsó sorban a gencsapáti helytörténeti gyűjteményben és az Apponyi Általános Iskolában (zsűrizett alkotások).

Horváth Józsefné (szül. Bodorkós Erzsébet a faluban csak „Tamás Bözsi néni”) továbbörökítette a hagyományt két leánygyermeke Csordás Csabáné (sz. Horváth Mária) és Csizy Istvánné (Sz. Horváth Erzsébet) szintén Gencsapátiból indult Tojásfestő Népi Iparművészek.

Ezeket a közléseket a következő adatközlők szóbeli közlései alapja jegyezte fel az adatgyűjtő:

1. Milos Mari néni (Gergácz Józsefné szül. 1880-ban) 1890-ben már karcolta a tojásokat. Pungor tanítókénál kulcslukon leste meg, hogyan díszítik a tojásokat. Ma is úgy készíti, ahogyan akkor megtanulta.
2. Varga Anna (Gergácz Józsefné szül: 1912.ben); édesanyjától tanulta, aki szintén a tanítótól tanulta.
3. Tömő Erzsébet (Makári Józsefné szül. 1902-ben); anyjától Tömő Mihályné Nardai Rozália szül. 1880.ban, tanulta a tojáskarcolást, aki szintén anyjától Nardai Ferencné Bodorkós Erzsébettől tanulta, aki Rőtön tanulta, mint varrólány.
4. Makári Veronka szül. 1935. szintén 11 éves korától készíti, eladja a karcolt tojásokat.
5. Horváth Mária a Makári családtól tanulta a tojáskarcolást; 10 éves korától készíti eladásra.
6. Horváth Józsefné Bodorkós Erzsébet, édesanyjától B. Jánosnétól tanulta, aki Pungor tanítótól tanulta.
7. Varga Józsefné (szerintünk Istvánné) Bodorkós Anna 1900 körül 10 éves korában már karcolt tojásokat. Édesanyjától Bodorkós Jánosné Novák Annától tanulta.  Az idén próbálta meg , hogy az írást a piacon a megrendelő kívánságára szerint karcolta bele. Igen csodálkoztak ügyességégén és állandóan nagy tömeg vette körül. Pályatévesztettnek mondatták; nagy művész lehetett volna belőle. ha iskolázza magát. mondatták sokan.
8. Varga Lajosné Szendi Erzsébet szül. 1893. körül; 1910-től készíti a tojásokat. Édesanyjától tanulta. Néki van még mintagyűjteménye a rég időkből, de már fejből készíti a mintákat.
9. Vurst Margit szül. 1932.ben. Gergáczéktól tanulta karcolást; i. Gergácz Józsefné a nagyanyja.”

A ma is élő népművészet

Az 1951-es adatgyűjtés jól feltárja, hogy 9 család és rajtuk keresztül az ő gyermekeik, unokáik sajátították el a gencsi tojásfestés titkait. A gyökerek Pungor Ferenc tanító úrhoz és feleségéhez vezetnek bennünket, akik a településen a 19. sz. végén meghonosították a „karcolásos” tojásfestést, amely a mai napig meghatározó helyi értéke, és terméke is a településnek, hiszen a hagyomány nem szakadt meg! Vincze Alfonzné (sz. Vurst Margit 9.) és leánya Császár Józsefné (sz. Vincze Margit), mindketten tojásfestő népi iparművészek tovább vitték és gazdagították hagyományainkat. (Lopott titkok és Vincze Alfonzné tojásfestő Népi Iparművész című írásunk)

Horváth Józsefné (szül. Bodorkós Erzsébet 6. a faluban csak „Tamás Bözsi néni”) továbbörökítette a hagyományt két leánygyermeke Csordás Csabáné (sz. Horváth Mária) Tojásfestő Népi Iparművész és Csizy Istvánné Tojásfestő Népi Iparművész (szakmai önéletrajz mellékelve)

Az Apponyi Albert Általános Iskolában egy külön tárlóban Balázsvölgyi Lászlóné, Borhi Jánosné, Császár Józsefné, Horváth Józsefné, Németh Lászlóné, Sényi Lajosné, Simon Kálmánné, Szabó Ferencné és Vincze Alfonzné különlegesen szép munkái láthatók.

A virtuális túra indításához kattints a fenti képen látható nyílra.
A tartalom nagyobb formátumú megjelenítéséhez válaszd a jobb alsó sarokban lévő teljes képernyő ikont.